Srpski jezik nyelvtani padezi

Filozofski fakultet u Novom Sadu Srpski jezik nyelvtani padezi Az esetek osztályozása[ szerkesztés ] Bár már az ókorban is próbálkoztak az esetek osztályozásával, máig sincs kielégítő szemantikai csoportosításuk.

Függésen a függő esetben álló szó alárendeltsége értendő egy másik szóhoz, azaz alaptagjához viszonyítva. Ezzel szemben az utóbbiakban a névszó ragja nemcsak a szó esetét, hanem nyelvtani nemét és a számát is, esetleg egyéb kategóriákat is kifejez.

Például a magyarban, amely agglutináló neylv, a házasságaimról szót a ház szótőa hozzáadott két képző -as és -ságmajd két jel az -ai birtoktöbbesítő jel és az -m birtokos személyjel és végül a -ról esetrag alkotja.

Példák a főbb esetek alapfunkcióira: magyarul A könyv új; [17] montenegróiul Ko je prvi došao? Továbbá van még a magyarnak kilenc olyan esete, amelyek alapfunkciója helyhatározó kifejezése, mindegyik más jelentésárnyalattal. Ezek az esetek elsősorban aszerint különböznek, hogy valaminek a belsejéről, felületről vagy valamihez közeli helyről van szó, és mindegyikféle helyre vonatkozóan aszerint, hogy a megfelelő srpski jezik nyelvtani padezi alaptagja olyan ige, amely a hely felé való mozgást, a hely felől való mozgást fejez ki, vagy nem tartozik az ilyen igék kategóriájához: [30] Kérdés.